Tömören:
Először lementünk; a klíma már előzőleg elromlott, de most felforrt a hűtővíz is és nagyon-nagyon meleg volt.
A Balaton, mint a pisi, a gyermek nagy örömére, úgyhogy fürödtünk nagyokat, amit csak az árnyékolt be, hogy már éreztem a következő frontot, és olyan migrén jött rám, hogy legszvesebben lekapartam volna a fejem, és elásom olyan két-három méter mélyre, aztán ugrálok rajta kicsit.
Az utolsó kánikulás napon a gyerek még benyalt valami fosós bacit, amitől öregedtem három évet, mert ha meleg van, fényen szokott élni, az output viszont nagyon is valóságosnak bizonyult, úgy félóránkénti eresztésekben. Kínomban adtam neki kétharmad széntablettát, elvileg hároméves kortól egy-kettő az adag, de nem tudtam már mit csinálni: ez hatott is, most ugyan görcsöl a hasa szegénynek és szorulása van, de ez jelen esetben még mindig a zserencsésebb verzió.
Most hideg van, orkán és szakad az eső, de Benedek, hála Istennek, csak nyűgös és rosszul alszik, viszont tüdőileg remekül szelel, ami azért nagyon rendes dolog tőle, mert a hülye anyja otthonhagyta az inhalátort, csak, hogy tudjon még min stresszelni.
Viszont ezektől eltekintve remekül vagyunk, Benedek imádja a kertet, bóklászik, totyog ide-oda és igazán meg kell zabálni.
Én, egyetlen gyerekesként a társaságból (sőőőt, terhes is vagyok, enyhtő körülményként), valósznűleg mindenkinek az agyára megyek, mert síkideg vagyok mindenen, de sebaj, erre valók a barátok..




Ma eddig csak kétszer kakilt, ami már belefér simán..
Vigyázzatok magatokra.