trükkös

Rövid az út a "de aranyos" és a "büdös kölök" között..

Elsőre, én hülye, még tapsoltam is, mikor Benedek levetkőzött pucérra és úgy parádézott fel-alá.

Most, mikor már sokadszor csurizza végig a szőnyeget, a padlót, a játékait, és esetleg még kicsit meg is nyalogatja a végeredményt, mire odaérnék, sikítani tudnék.

Trükkös egy gyerek amúgy, először a nadrágot veszi le, majd a pelenkát, a pólót pedig csak legutoljára, itt bukik le általában ugyanis, mikor beakad a buci feje, és nyivákol, hogy eleg van az önállóságból. A tócsában önállóan ücsörgésből konkrétan.

Ja, el is bújik, miközben vetkőzik, vagy megvárja, míg dolgom akad. Az orrom előtt még egyszer sem próbálkozott.

Tudom, hogy szegénynek melege van, de ha nincs rajta ruha, a pelenka egy percig nem marad rajta, így aztán marad a koncentrált figyelem, és az öklendezve szőnyegetsikálás a negyven fokban.


De azért titokban mégis büszke vagyok ám erre a legeslegújabb produkcióra..
Gondolom, ez a kis gyengeség is hamar elmúlik majd..